#870
Vannak nehéz időszakok az ember életében. Ezek nekem leginkább arra jók, hogy
rájöjjek, mennyi csodálatos barátom van, és, hogy mennyit ér a családi kötelék. Jó ez így, erősebbé tesz.
picture courtesy of leilockheart
Csak egy valamit nem értek...
Hol éri meg bármelyik magyar orvosnak félévente 1 millióért elvégezni az egyetemet?
hastánc
2011 nem túl kellemes karácsonyi ajándéka az volt a tanárnőnktől, hogy közölte, nem bírja tovább, és abba fogja hagyni a tanítást. Bár az indokait tökéletesen megértem, és a helyében én is így döntöttem volna, leginkább az érdekelt, hogy mi lesz így velünk. A csapat is nagyon jó, és a heti egy igazán következmények nélküli óra, feldobta a heteimet.
Szerencsére kapunk egy új nénit...Az eddigi magas, szőke vékony tanárnénink helyett lesz egy alacsony, fekete, kerekded tanárnénink. Igazából nem mintha igényeltem volna a változást, de biztos jó móka lesz kicsit más szempontból tanulni.
Mindig is azt vallottam, hogy mozgást több embertől érdemes tanulni, mert lehet, hogy a másik úgy magyarázza, hogy jobban megérti az ember...
Remélem azért a csapat mindenképp együtt marad, mert nagyon hiányozna a tánc....
Friends will be friends
Pont nemrég írta valaki Antibabynél, hogy a kapcsolatokban hét évenként jön fordulópont. Mondjuk nálam ez inkább négy-öt évente jön el.
A gimis osztálytársaim közül három-néggyel tartom a kapcsolatot. Az egyetemi nagy társaságból alig maradtunk öten-hatan. A freeblogos életből kb. három-négy kapcsolat maradt meg, holott azért ezzel a társasággal is régen napi szinten kommunikáltunk...
Ez szerintem mondjuk nem baj.
Vannak dolgok, amik változnak, és ilyenek a barátságok is. Bizonyos élethelyzetekben az embernek már nem feltétlenül van energiája ugyanazokra a problémákra, amiket teszem azt tíz éve hallgat. Viszont egy jó barátság nyilván attól jó, hogy ezekben a különböző helyzetekben is kiállja a próbát.
Azt hiszem, egy ilyen esküvő környéki számadás is sokat segít abban, hogy az ember végiggondolja, hogy mik a fontos dolgok...És bizonyos barátságok már nem azok.
Eleve fáraszt, ha húsz embert kell vendégül látni, azt hiszem kicsit ideje lesz a mennyiségből minőségbe kapcsolni. Főleg, hogy a legtöbb ilyen
buli esetén nem tudok beszélgetni a legtöbb emberrel. Arra sajnos nincs időm, hogy mindenkivel egyesével találkozzam, de sokszor az az érzésem, hogy pont azokkal nem találkozom eleget, akikkel valójában szeretnék.
Persze én sem vagyok mindig a legjobb barátnő. Nehéz mindig a legjobbat nyújtani, és sokszor bűntudatom van bizonyos emberekkel kapcsolatban. Szeretném, ha nem lenne. Szeretném, ha azokra lenne a legtöbb időm, akiktől a legtöbbet kapom. Persze pont ezek azok az emberek, akik megértik, ha eltűnök, és nincs energiám éppen rájuk...
Szóval nekem is el kell rendeznem magamban, kik azok, akikre több energiát akarok fordítani, és kik azok, akikre kevesebbet. Egy ember vagyok csak, és nem szakadhatok százfelé.
Egyébként a freeblog is ezen barátok közé tartozik. Nem hiányzik óriási népszerűség, de kétségtelenül csökkenti az ember íráskedvét, ha nincsenek kommentelők (a szokásos három olvasót kivéve természetesen :)) Ehhez még hozzá is jött a novemberi leállás, ami szintén nem dobott fel túlságosan.
És persze az is, hogy miután már szinte mindenkit, aki olvassa a blogomat személyesen is ismerek, kezdenek olyan dolgok is gyülekezni, amit emiatt nem úgy, vagy egyáltalán nem írok meg. Igazából örök kérdés, hogy ez baj-e vagy sem, de néha hiányzik.
Gondoltam azt is, hogy itt és most abbahagyom. De ehhez továbbra sincs szívem, és vannak témák, amik ide kívánkoznak.
Remélem 2012-ben lesz időm és energiám megírni ezeket.
Persze előfordulhat, hogy felbukkan a neten egy titkos mimoza blog, de ott igyekszem majd nem elkövetni ezeket a hibákat újra...
"Life is too short..." by adnanali
"People are just..." via soulhunting
Könyvek 2011-ből
Weenee minden évben megírja, és akkor mindig rámjön, hogy akkor én is...Eleve, saját magamnak kiadott penzum, hogy minden évben 12 könyvet el kell olvasni, és ezt általában írni is szoktam, úgyhogy nem is bonyolult összegyűjteni:
új év-új élet
Ebben az évben nem voltam túl kegyes a blogomhoz. Ennek is megvan a maga oka. Így utólag Boldog Karácsonyt.. És nagyon boldog, változásokkal teli új évet! Nekem biztosan az lesz!![]()
Ízlés dolga
Sokszor mondjuk: ízlések és pofonok.
Ízlésen nem érdemes vitatkozni, mégis érdekes, hogy vannak dolgok, amiket ízléstelennek tartunk. Persze nemtől, kortól és társadalomtól függően ez változik. Japánban például borzasztó illetlen dolog orrot fújni, de nem zavar senkit, ha pornot olvasol a vonaton a feleséged mellett...
Régen a nők a fogukat festették, meg a mellbimbójukat...
Szerintem, ha megkérdezel tíz valakit, akkor egy képről elég jól el tudják dönteni, hogy az adott fotó ízléses-e, vagy sem, de ha megkérdeznéd, mi ízléses, ugyanez a tíz ember nem tudná megfogalmazni, hogy mi is ez a fogalom valójában.
Igazából néha jól esne, ha meg tudnék határozni ilyen dolgokat, már csak azért is, hogy a szakmámból kifolyólag el kéne tudni mondani, hogy miért, és mi az, amit nem fogok lerajzolni akkor sem, ha leszárad a kezem. Sokszor nehéz elfogadni tőlem, mert ugyebár az ízlés nem vita tárgya, de valójában azért bíztak meg (és fizetnek), hogy szakmailag és kinézetileg is koherens alkotást kapjanak. Ahhoz nem kell se építész, se lakberendező, hogy az ember összevásároljon egy csomó anyagot, és felrakassa/felrakja a falra...
#863
Észrevetted, hogy minél idősebb vagy, annál kevésbé kérdezed meg(és annál kevesebben kérdezik meg tőled), hogy mit kaptál szülinapodra?
További képek
Ide kicsit többet töltöttem fel, mint amennyi a posztokban szerepel, szóval akinek van kedve nézegetni, az nézegesse itt :)
Machu-Picchu
Mindig félve közelítek meg ennyire hype-olt turistalátványosságot, mert félő, hogy a valóságban azért annyira nem is jó. Így jártam pl. az Eiffel toronnyal és Párizzsal úgy általában.
Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, jól jártunk, hogy az út legvégén mentünk ide...

